Az igazságügyi miniszter elárulta, mikor perelhetjük be az Európai Bíróságot

Az elmúlt időszak igazságügyi jogalkotását összegezte csütörtöki sajtótájékoztatóján Tuzson Bence igazságügyi miniszter.

A tárcavezető első körben az utóbbi években elharapózó online csalások elleni fellépésére tért ki. Tuzson tájékoztatása szerint 2023-ban a korábbi időszakhoz képest

A miniszter kiemelte, hogy az ilyen ügyekben nagyon fontos a gyorsaság, ezért a törvénymódosítások is erre koncentráltak. Az intézkedések lehetővé tették, hogy a rendőrség minél előbb információkhoz juthasson, a bankok zárolni tudják az átutalásokat, az áldozatok pedig még a meginduló büntetőeljárások befejezése előtt visszakaphassák pénzüket. A miniszter azt is elmondta, hogy összesen több, mint 30 elkövetési formát azonosítottak, folyamatosan követik ezek alakulását és újabb intézkedéseket is hoznak még a tavaszi ülésszakban

A Till Tamás ügy és az ezzel kapcsolatos Btk. módosítás kapcsán elmondta: az eset kapcsán kialakult egy jogi vita az elévülésről, amelyet le kellett zárni. Bár az ügyészség és a bíróság is osztotta a magar kormány álláspontját, meg kellett alkotni egy olyan törvényt, amely nem hagy kétséget ilyen ügyek esetén. „Mostantól bárki követ el emberölést, az nem évülhet el” – szögezte le Tuzson.

Tuzson Bence beszélt az áldozatsegítésről is, emlékeztetve, hogy korábban a büntetőjog az áldozatok helyett az elkövetőkre koncentrált. A kormány azonban változtatott ezen a szemléleten, és Varga Judit minisztersége alatt elkezdte kiépíteni az Áldozatsegítő Központok hálózatát, amelyből jelenleg már 17 van az országban. A cél az, hogy minden megyeszékhelyen legyenek ilyen központ – mondta Tuzson Bence.

Tájékoztatása szerint 

A tárcavezető kitért a nemrég zárult magyar uniós elnökségre is, amelyet rendkívül sikeresnek nevezett. „Elértük, hogy a gondolkodásmód jogi területen is megváltozzon: minden jogalkotási kérdésnél az elsődleges szemponttá vált, hogy az milyen hatással van az unió, az európai emberek versenyképességére” – fogalmazott.

A miniszter a Mandiner kérdésére beszélt az Európai Unió Bírósága által a tranzitzónák kapcsán hazánkra kiszabott gigabírságról és a döntés elleni magyar jogi lépésről. Tuzson megerősítette, hogy hazánk keresetet nyújt be a bíróság ellen a testület károkozása miatt. 

Mint mondta, az unós szerződés alapján ha egy európai országnak egy európai intézmény kárt okoz, akkor az okozott kárt meg kell térítenie. A jogi érvek között említette, hogy a bíróság indoklása nem tartalmazza miért is kaptunk bírságot, a testület a gigabírság kiszabásával túlterjeszkedett a kereseten, ráadásul nem biztosította a törvényes bíróhoz való jogot.

Tuzson érdeklődésünkre elmondta, hogy az előkészítési folyamat zajlik.

Tuzson végül elmondta véleményét arról is, hogy Magyar Péter megszavaztatta híveit, hogy továbbra is maradjon-e ep-képviselő. A miniszter egy alkalmatlan ember bohózatának nevezte a szavazást, ami egy menekülés a büntetőjogi felelősségre vonás alól.

Fotó: Bruzák Noémi/MTI